Pedagógusoknak

Az Eperhajóban a zenetanítás szinesztézikus módszerét dolgoztuk ki. Nyilván Ön is tapasztalta már, hogy a gyerekek mennyire küszködnek a zongorás és szolfézsos feladatokkal.

Új, egyedülálló módszerünkben a hangokat színekhez és figurális jelekhez kötöttük. Vagyis csökkentettük a zenei jelek absztrakciós szintjét, és a gyerekekhez közelebb álló szimbólumokkal dolgoztunk. Didaktikailag jól megválasztott helyeken színezős, élményszerző feladatokat alkalmaztunk.

„A héten elég sokat tanítottam a könyvből. A gyerekek örömmel veszik kezükbe. Nem kezdődik kedvetlenül az óra. És később a figyelmüket végig lekötik a hangok, hiszen a hangok is és a rajzok is színesek, így örömmel figyelnek rájuk, szinte sosem tévesztenek, gyorsan és könnyedén haladunk. Az idő röpül mind a gyerek, mind a tanár számára. Nem kérdezik a tanulók percenként, hogy mikor lesz már vége, vagy hogy hány perc van még hátra. Ha egy nehezebb feladat nem sikerül valakinek, szívesen próbálja újra akár többször is. Ugyanakkor ugyanolyan zongorás és szolfézsos feladatokat végzünk, mintha bármely más könyvből tanulnánk. Nem nyűglődnek a gyerekek, és a tanárnak sem kell könyörögni és veszekedni. Az óra kellemes hangulatban telik és ami fő: hatékonyan.”

Természetesen nem feledtük a klasszikus magyar zenetanítás eredményeit – a mi módszerünknek is ez a fundamentuma. Ennek megfelelően nyilván Ön is szavakkal helyettesíti a hangokat, amelyek azok betűjeléből indulnak ki. Ez azonban csak a hangok nevének megjegyzését könnyíti meg. Így módszerben azáltal, hogy minden vonal más színű, átláthatóbbá válik számukra a rendszer, sőt azt is megjegyzik, hogy milyen színű a legalsó vonal. Ebből az is következik, hogy milyen figura helyezkedik el legalul, aztán fölötte stb. Így a két vonal közti lépést is könnyebb érzékelniük, kiszámolniuk. Tehát ha szeretnék a tanítványaikat egy vidám, a kicsik számára is érdekes és érthető módszerrel elindítani a zene, a zenélés felé, az Eperhajó szinesztézikus módszere a legjobb választás.

„Tanítok egy hatéves kislányt, aki idáig folyton azt kérdezte, mikor lesz már vége az órának, de most, hogy meglátta az Eperhajót, izgatottan kérdezte, hogy kipróbáljuk-e. Tanultunk belőle, és mikor szóltam neki, hogy letelt az időnk, csalódottan mondta, hogy »ne már!« Aztán amíg a testvérét tanítottam, ő a földön ülve nézegette a könyv képeit. Kedvét lelte benne.”

Az Eperhajó 70 dala közt megtalálják a két hangból álló gyermekdalt és a bonyolultabb dallamvilágú népdalokat is. A hozzájuk rendelt sokféle rajzolós, színezős, írásos feladat és persze az átgondolt rendszerezés révén vezethetik be a gyermekeket a zeneelmélet rejtelmeibe.

A szerző kipróbálta a módszert a kis tanítványain, és látta: működik. Sikerült felkeltenie az érdeklődésüket a dalok iránt, amit a kottaolvasás sem rontott el többé. De tudta, hogy végül is el kell sajátítaniuk a hagyományos kottaolvasást is, így fokozatosan elvette tőlük a segítségeket: előbb a kottafej figuráját, majd a színét, aztán a vonal színét is. De mire idáig eljutottak, ők már tökéletesen megjegyezték a hangok helyét a kottában. Néha még ugyan visszatértek a színekre, de úgy, hogy emlékezetből nekik kellett kiszínezni a kottafejeket, és ez megerősítette memóriájukban a hangok nevét, helyét.

Óvodáskorú tanítványai is könnyedén eligazodtak a színes kottában, sőt diszlexiás gyerekeknél is bevált a módszer, mert a különböző színeket ők is meg tudják különböztetni.

Csatlakozzon az Eperhajó Programhoz!

Szeretnénk létrehozni egy olyan adatbázist, amelyben a szineztézikus zeneoktatási módszerünket használó pedagógusok szerepelnek. A honlapunkon közzétennénk az adatlapokat, hogy a szülők kiválaszthassák a nekik szimpatikus vagy a lakóhelyük közelében tanító zongoratanárt. Ha Ön részt venne a programunkban, kérjük, regisztráljon!